Ezzel az eszközzel rövid szövegeket – mint címfelirat vagy képaláírás – írhatunk az oldalra, szöveges fájl importálása nélkül. Nagyobb méretű szöveg elhelyezésére használjuk a Cikk vagy a Kapcsolt cikk eszközöket.

A szöveg helyére húzzunk egy keretet az egérrel. Ekkor megjelenik A szöveg tulajdonsága ablak, ahova a szöveget tudjuk begépelni. Alkalmazhatjuk a formázó eszközöket is.

A Szöveg tulajdonságai ablak három – az Általános, a Húzd és dobd és a Műveletek – részből áll, amelyeket a bal oldalon lévő ikonok segítségével érhetünk el.

Általános

Az ablak közepén található a szövegszerkesztő rész, ahová beírhatjuk és formázhatjuk a kívánt szöveget. Fölötte találhatjuk a formázó és szerkesztő gombokat:

A hipertextes kapcsolók vagy hiperkapcsolók rejtett műveleti parancsot tartalmaznak, amit beilleszthetünk a szövegbe. Futtatás alatt a hipertextes kapcsolók aláhúzott szövegként jelennek meg. Ha az olvasó rákattint, a hozzá rendelt műveleteket fogja végrehajtani. A hiperkapcsolókat általában navigáláshoz, vagy a szövegrészhez tartozó információ megjelenítésére használjuk.

Egy hiperhivatkozást egy szó vagy egy kifejezés kijelölésével, majd a Hiperhivatkozás készítése gombra kattintva hozhatunk létre. Ekkor megjelenik a NeoBook műveletszerkesztője, ahol megadhatjuk a hiperhivatkozáshoz tartozó műveleti parancsokat.

A Változó a számítógép memóriájának egy része, ahol átmenetileg információt (szöveget, számot) tárolhatunk a kiadványunkhoz. Például a kiadványunk elején az olvasó nevének megadását kérhetjük, és ezt eltároljuk a [neved] változóban, amit később felhasználhatunk a kiadvány személyesebbé tételéhez:

Hirtelen [neved] látott egy fényes villanást az égen. Lehet ez egy űrhajó? – kérdezte [neved].

A NeoBookban a változókat mindig szögletes zárójelbe kell tenni. Ez mutatja, hogy a [neved] változóra, és nem a „neved” szóra utalunk. A NeoBook a kiadvány futtatása alatt mindig aktualizálja a változók tartalmát. A fenti szöveget Kis Péter – aki előtte megadta a nevét pl. egy szövegbeviteli mezőben – a következőképpen fogja olvasni:

Hirtelen Kis Péter látott egy fényes villanást az égen. Lehet ez egy űrhajó? – kérdezte Kis Péter.

A változókról és használatukról részletesebben A műveletekről és a változókról részben olvashat.

A Margónál megadhatjuk, hogy a szöveg milyen távolságra legyen az objektum Tetejétől/Aljától és Bal, illetve Jobb szélétől.

Húzd és dobd

Az Egyszerű felirat objektumot konfigurálhatjuk úgy, hogy támogassa a húzd és dobd műveletet, így az olvasó az egér segítségével mozgathatja. A választható módok: Nincs, Kézi, Automatikus. Ha a Nincs van kiválasztva, a húzd és dobd művelet nem lehetséges. Amennyiben a Kézi van bejelölve, az olvasó az objektumot az oldalon bárhova viheti. Az Automatikus lehetőség azt jelenti, hogy az olvasó csak bizonyos, előre megadott objektumokra dobhatja le, amelyek a listában szerepelnek. A módokat megváltoztathatjuk a DragDrop művelettel. A húzd és dobd lehetőségről részletesebben a Sokszög/Forrópont eszköznél olvashatunk.

Műveletek

A beépített hiperkapcsolatokon kívül lehetőségünk van speciális műveletek végrehajtására is, amikor az olvasó az egérrel a kurzort az objektum fölé viszi, illetve azt elhagyja, ezenkívül a húzd-és-dobd eseményhez is rendelhetünk műveleteket.

A Műveletek képernyőn található a szerkesztőablak, efölött pedig az eszközsor. A műveleti parancsokat begépelhetjük közvetlenül a szerkesztőbe, vagy használhatjuk a Művelet kiválasztása gombot is. Megadhatunk különböző parancsokat az objektum fölé érés és az objektum elhagyása esetére az Egér belépés, illetve az Egér kilépés ablakban, illetve a Húzd&dobd eseménykor. A műveletszerkesztőről és a műveleti parancsokról A műveletekről és a változókról és a Műveleti parancsok részekben olvashatunk részletesen.

Az Egér belépés és Egér kilépés műveleteket főként objektumok megjelenítésére és elrejtésére használhatjuk. Nem célszerű Figyelmeztető ablak megjelenítésére vagy időigényes számítások végzésére, mivel az olvasó nincs felkészülve ezekre, amikor az egeret a képernyőn keresztül mozgatja.